www.hirado.hu

2015. 04. 20. - 21:20

Mit tehetünk a veszélyes hulladékokkal?

Hónapok óta gyűlik és bűzlik a biomassza és más egyéb hulladék Balatonvilágoson egy egykori üzem területén; feljelentések, lakossági fórum és egyéni tiltakozó akciók kísérik az eseményeket. Egyelőre úgy tűnik, eredménytelenül. Ez csak egy, a sok eset közül. Mit tehetünk az ipari hulladékokkal, milyen szabályok érvényesek a tárolásra és feldolgozásra?

A hulladékok kereskedelmét a Bázeli Egyezmény szabályozza, amelynek Magyarország is részese. E szerint tilos hulladékot exportálni, bár ártalmatlanítási célból nem OECD-tagországból OECD-államba lehet szállítani. Ukrajnából például számos alkalommal vittek így hulladékot Lengyelországba vagy Németországba, ami jó üzlet, hisz drágább lenne a megsemmisítés. Az Egyesült Államok és Afganisztán nem tagja az egyezménynek - magyarázta Simon Gergely környezetkémikus a Kossuth Rádió Napközben című hétfői adásában.
Itthon 2014. január 1-jén lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény, amely kimondja: "Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot, és annak égetéséből származó maradékanyagot tilos behozni" - hívta fel a figyelmet Dorogi Gabriella, a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. Kommunikációs, PR és Társasági Kapcsolat Főosztályának vezetője.
Az előírást azonban ki lehet játszani, méghozzá úgy, hogy nyersanyagként, vagy ha olyan célra hozzák be a hulladékot az országba, amely hasznosításnak minősül. Ezen felül illegális módon is megtörténhet mindez - magyarázta Simon Gergely. Az ellenőrzés az április 1-seje óta a kormányhivatalok részeit képező környezetvédelmi hatóságok feladata, de a környezetkémikus szerint kapacitáshiánnyal működnek, így nincs elegendő szakember és pénz arra, hogy folyamatosan ellenőrizzék a területeket, ezért bukkannak fel időnként illegális hulladéktárolók - hívta fel a figyelmet.
Dorogi Gabriella szerint a kialakult helyzetben az is közrejátszhat, hogy míg a lakossági hulladékszállítás csak minimum 51 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő, és az adott település tulajdonával közszolgáltatás ellátására szerződött engedéllyel és minősítéssel rendelkező cégek végezhetik, addig az ipari szegmenstől történő elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladék teljesen piacliberalizált, vagyis a szereplők döntik el, hogy kinek adják, mennyit kell fizetni vagy mennyit kapnak érte. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy rossz irányba csússzanak el a dolgok - állapította meg.
Rengeteg veszélyes anyagot termelünk, de Simon Gergely szerint nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy nagy árat kell fizetni, ha szakszerűen meg is akarunk szabadulni tőle, Sokszor előfordult már, hogy a legálisnak tűnő cégekről egyszer csak kiderült, hogy több ezer tonna veszélyes hulladékot halmoztak fel a szabad földön, a felszámolás pedig akár milliárdos költséget is jelenthet - emlékeztetett.
Tekker Tamás, a hulladékkezeléssel foglalkozó Biomark 2000 Kft. ügyvezetője úgy vélte, a még nagyobb hatósági kontroll talán segíthetne a problémán, bár a hulladékgazdálkodással jogkövető módon foglalkozó cégekre így is komoly terhek hárulnak. Az éves bevallási kötelezettség, a számtalan engedély kötelező beszerzése, a fémkereskedelem különszabályozása, az útdíj- és az EKÁER-rendszernek való megfelelés is ilyen. Remélhetőleg ezen adminisztrációs kötelezettségek között és a meglévő törvényi szabályozással előbb-utóbb elérkezünk egy olyan pontra, amikor már csak a tisztességes szereplők lesznek a piacon - húzta alá Tekker Tamás.

Forrás: www.hirado.hu